Az orosz P2P (peer-to-peer) kriptopiac gyors ütemben növekszik, és egy jelentés szerint a szállítók napi „296 millió dollár” értékű kereskedéshez juthatnak hozzá.
Az RB.RU orosz médiaszolgáltató szerint ezt a Schard, egy kriptoeszköz-biztonsági platform állította az orosz Sberbank által rendezett blokklánc-konferencián.
A kriptográfia még mindig szinte teljesen szabályozatlan Oroszországban, évekig tartó politikai viták után. Sok más nemzet is működtet licencelési rendszert a kriptográfiai tőzsdékhez. Ez pedig arra késztette Oroszország legnagyobb kriptokereskedési platformjait, hogy a tengerentúlra költözzenek és szabályozott környezetet keressenek. Ez azonban nyilvánvalóan teret nyitott a piacon a kisebb tőzsdék és a tőzsdén kívüli ügyletek számára.
Schard azt állította, hogy átlagosan naponta „296 millió dollár” állt azon oroszok rendelkezésére, akik „kriptovalutát akarnak eladni” fiat pénzért. Az eladók általában „nagy bankoknál vezetett számlákra” küldik a fiat pénzüket. A vásárlók pedig jellemzően a nagyobb kereskedelmi bankok által kibocsátott betéti vagy hitelkártyákat használják a tokenek kifizetésére.
A cég megerősítette, hogy a legtöbb vevő és eladó „szabályozatlan online tőzsde”.
Az orosz rubel árfolyama a Bitcoin árfolyamával szemben az elmúlt 12 hónapban. (Forrás: XE.com)
Miért növekszik az orosz kriptográfiai P2P piac?
Schard hozzátette, hogy az ilyen tranzakciók „kockázatot jelentenek a felhasználók és maguk a bankok számára is”.
A biztonsági platform arra figyelmeztetett, hogy a „nem bejegyzett tőzsdék” bankszámlákat használnak ezekhez a tranzakciókhoz, és ez végső soron ronthatja a bankok besorolását.
Fedor Ivanov, a cég igazgatója elmondta:
„A [P2P piac] kockázatokat jelent mind a felhasználók, mind maguk a bankok számára.”
A cég hozzátette, hogy "a legtöbb kriptocsere-szolgáltatás" teljes mértékben "regisztráció nélkül" működik. Hiányzik belőlük a „szervezeti és jogi forma” is – mondta a cég.
Ivanov pedig azt állította, hogy ez növeli a nagyobb biztonság iránti igényt az orosz kriptotranzakciós szektorban.
„Mind az egyéni kriptokereskedők, mind az orosz kriptográfiai cégek profitálnának az új szabályozási rendszerből” – tette hozzá.
Orosz parlamenti képviselők azt állították, hogy reményeik szerint még az év lejárta előtt legalizálják az ipari kriptobányászatot és a tokenek használatát a nemzetközi kereskedelemben. A korábbi ilyen jellegű ígéretek azonban akadályokba ütköztek.
Ezt elsősorban az iparpárti Pénzügyminisztérium és a kriptoszkeptikus Központi Bank régóta fennálló zsákutcája okozta.
Comments